Gianna:

„Köszönöm, hogy nálad maradhatunk, Zehra” – mondtam, ő pedig elmosolyodott.

„Gianna, tudod, hogy az ajtónk mindig nyitva áll előtted. Addig maradhatsz itt, ameddig csak akarsz és szükséged van rá. Szörnyű, ami veletek történt. A ház… hogy van mindenki? Lorenzo?” – kérdezte, én pedig megráztam a fejem.

Ezen a ponton beszélni sem akartam róla. Ami megtörtént, megtörtént. Vivienne a végén meg