Kastor több volt, mint aggodalmas a húga miatt. Nem akarta, hogy bármi baj érje, és csak fel-alá járkált a szobában, miközben a szíve hevesen vert. Már jó tizenöt perce a kórházban volt, de örökkévalóságnak tűnt.

Leülni vagy lefeküdni sem akart. Pörgött a feje, és gondolatok milliói cikáztak benne. Várta, hogy az orvos kijöjjön a kórteremből, de még mindig Zarát látták el.

Bosszús volt, mert azt h