Cora

– VÁÁÁÁ...

Egy harsány sírás hasított bele a tudatalattimba, hirtelen rántva ki az álomból. Riadtan ültem fel az ágyban, pillanatra elfeledkezve a fejfájásról, ami az ébredésemet kísérte. A nyugtalanító sírás forrása egyértelmű volt: nem más, mint Kyra.

– Kyra! – kiáltottam fel, és sietve kikeltem az ágyból. Sietősen kiszaladtam a hálószobából és lerohantam a lépcsőn.

Miért ilyen kétségbeeset