Ryder szemszöge

Egy világos szobában ébredtem fel. Pislogtam, próbálva hozzászokni az erős neonfényhez.

– Ryder! – hallottam egy ismerős hangot, és összeráncoltam a homlokomat, ahogy az arca élesedni kezdett előttem.

– Tessa – ültem fel egy kicsit túl gyorsan, és felnyögtem a kínzó fájdalomtól.

– Szia, Ryder – mosolygott rám.

– Ne mozogj annyit. Még nem gyógyultál meg teljesen – mondta, és édes ha