Ryker:

Figyeltem a feleségem, ahogy készült. A teste égett a dühtől, miközben a gardróbunkban lévő ruhákat bámulta.

Kerülte a tekintetemet, és minden egyes másodperccel csak mérgesebb lett. Belépve az elméjébe, pontosan tudtam a dühe és a zavarodottsága okát.

„Adrie, kicsim.”

„Ne kicsimezz nekem” – vágott vissza Adriana, leállítva. Elnevettem magam, megráztam a fejem, és átkaroltam, megakadályozva