Ryker:

Átöleltem Adrianát, aki előttem ült.

Háttal dőlt a mellkasomnak, és bár egy szót sem szólt, éreztem, hogy rengeteg minden kavarog a fejében. Még arra sem volt bátorságom, hogy megpróbáljak belelátni a fejébe, és elolvasni a gondolatait. A félelem, amit éreztem, leírhatatlan volt.

– Adriana, akarsz beszélni velem? – kérdeztem, megszakítva gondolatai menetét. Felém fordult, és megszakadt a sz