Ryker:

Egy pillanatig csak néztem, a tekintetem megkeményedett, mert tudtam, hogy képtelen leszek megmozdulni.

A bátyám, aki vette a bátorságot, hogy a társam közelébe menjen, ott állt előttem. Szemei tágra nyíltak a meglepetéstől, ahogy a feleségemre nézett, és egy másodpercre elfelejtettem, hogy az anyja házában vagyok.

„Elmész a gyerekeiddel? Vagy továbbra is csak bámulsz ki az ablakon?” – kérd