Ryker:

A páromra néztem, ahogy ott ültünk a hálószobában.

A gyerekeket épp most fektettük le, és végre sikerült néhány percet kettesben töltenünk anélkül, hogy valamilyen sürgető feladat várna ránk.

„Jól vagy?” – kérdeztem, végighúzva az ujjamat Adriana vállán.

Bólintott, és az érintésem felé hajolt, rám mosolygott, miközben átkaroltam. Be kellett vallanom, jobban hiányzott, mint azt valaha gondol