Seryna

Zavartan néztem apámra. Aztán Mordecai-ról a mellettem ülő Valeriusra kaptam a tekintetem, azt kérdezve, miről is van szó. Valerius felsóhajtott, szeme sarkából Gideon alfára sandítva. „Ez övön aluli ütés volt, Gideon” – mondta, miközben belekortyolt a borába –, „még tőled is.”

Apám kuncogott, és a könyökével az asztalra támaszkodott. „Úgy gondoltam, ideje véget vetni ennek a kis játéknak,