NEM SOKKAL később Martha lép be a szobába egy ezüst tálcát tartva, aminek láttán a gyomrom azonnal felordít, mint egy fenevad. Még Viktorénál is hangosabban. Elmosolyodom, de a mosoly rögtön leolvad az arcomról, amikor ő nem viszonozza. Szúrást érzek a szívemben. Martha mindig mosolyog. Még az első napomon is ő volt az első, aki meleg mosollyal fogadott, miután rengeteg gyilkos pillantást kaptam,