„LYRA, várj!”

Horkantok egyet, ahogy hallom, hogy Viktor kiabál utánam a hátam mögött. A szél felém sodorja a hangját. Leszállt az éj, és a feketerigók már megkezdték útjukat a fák üregei között. A holdfény, amire úgy vártam, már nem is tűnik olyan szépnek. Morogva gyalogolok az erdő felé, nem vágyom másra, csak arra, hogy egyedül legyek. A fű ropog a talpam alatt. Viktor kitartóan hívogat, és még