Galia Lyannát bámulta Zarek karjaiban; a lány gyönyörűen festett a lila ruhájában, még ha a haja kissé össze is kócolódott. Az arca kipirult, és enyhén izzadt. Ez biztosan azért volt, mert Zarek végig magához ölelve tartotta hazafelé, mivel korábban sápadtnak tűnt.

– Jó éjszakát, Zarek alfa, pihenjen jól. – Galia lesütötte a szemét, elfordult Lyannáról és továbbment, de amint Zarek nem vette észre