Cassia szemszöge

– A bátyád? – ismétlem meg értetlenül. – Hogy... hogy lehetséges ez?

– A féltestvérem, pontosabban. És nyugodtan mondhatjuk, hogy elhidegültünk egymástól. Sosem gondoltam volna... – Elhallgat, és bizonytalanul int a maga előtt lévő képernyő felé. – De ez az ő formulája, az biztos. Itt-ott finomítottak rajta, de az alapja ugyanaz.

– Szóval... – Nem tudom felfogni a hallottakat. – A