Killian olyan könnyedén mosolygott arra a gyönyörű lányra. Milyen ritkák voltak az ő mosolyai számomra!

Izzó féltékenység futott át rajtam. Egy rövid, önkívületi pillanatig arra gondoltam, hogy rontok be az ajtón, és leteperem a nőt, ahogy a harcosképzésen tanultuk. De gyorsan észhez tértem.

Nem az ő hibája volt, hogy Killian rá mosolygott, és nem rám.

Talán nem is Killian hibája volt.

Talán csak