Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Figyelmeztettelek.

– Sajnálom! – mondta Reid, karját a feje fölé emelve, mintha a látomás lecsaphatna rá.

– Nem bocsánatot kértél. Te vádaskodtál! – A dühöm átszivárgott a hangba, amit a szellembabán keresztül vetítettem ki, így az üvöltéssé vált. – Nem anyám idézett meg engem, hogy kísértselek. Te tetted!

– Ó, Istenem… Ó, kérlek…

– Minden hamis váddal. A gyávaság minden pillanatával. Látom. Tud