Lorenzo már a lépcső felénél járt, amikor hallotta, hogy kinyílik mögötte az ajtó.

„Lorenzo, várj!”

Dante volt az.

Lorenzo megtorpant, de nem fordult meg. Nem volt kedve a késlekedéshez. Csak Sloane megtalálása járt a fejében.

Dante utolérte, és megállt mellette a kocsifelhajtón.

„Szólnod kellett volna” – mondta Lorenzo anélkül, hogy ránézett volna.

„Gia Morettiről?”

Lorenzo lassan felé fordította