Dante

„Micsoda?” – kérdezte a feleségem kissé zavartan.

„Menj a hátsó ülésre” – feleltem.

A szemöldöke még mindig összevont volt, miközben lassan átmászott hátra. Néztem, ahogy előrehajol, és a legféltettebb része teljesen feltárul előttem. Ahogy a hátát a hátsó ülésnek döntötte, a lábai tágra nyíltak, és várták, hogy újra magamévá tegyem.

Nem vesztegettem az időt, én is hátramásztam, és megragadt