Ness

Érzem a kezeit a hasamon, és meg sem feszülök. Hozzászoktam, hogy bárkinek szabad hozzám érnie, amikor csak kedve tartja. Veszek egy mély lélegzetet, és erősen beleharapok a szám belső felébe. A vér fémes íze szétárad a nyelvemen, mégis sikerül ellazulnom, amint regisztrálom az éles fájdalmat. A simogatásai tovább vándorolnak a csupasz felsőtestemen – nem gyengédek vagy kedvesek, sosem azok.