Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Hallom, ahogy nagyot sóhajt. Tudom, hogy nem ért egyet azzal, amire kérem. Mindig is arra bátorítottam, hogy ne érje be azzal, amit mások döntenek el helyette, de ebben az esetben bárcsak megtenné. Sokkal egyszerűbbé tenne mindent.
"Te is jössz?" – kérdezi.
Megrázom a fejem.
"Nem, kincsem. Én maradok."
Érzem, ahogy megfeszül a kis teste. Motyog valamit az orra alatt, amit nem értek, és élesen kifú