Alessandro

Pocsék hangulatban lépek be az étkezőbe. Alig aludtam valamit az éjjel. Valahányszor lehunytam a szemem, azok az átkozott képek töltötték meg az elmémet – Adriana, a nevemmel ellátott tetoválás, azok a kezek, amik a derekát markolják…

Mély levegőt veszek, és összeráncolom a homlokomat, amikor észreveszem, hogy csak Rai ül az asztalnál.

„Mi a fene folyik itt? Hol van mindenki?”

Rai letes