Lucia Solano

Mindenki beszélget, viccelődik és nevet az asztal körül. Csak Lazzaro és Tito suttognak halkan egymás között. Elhelyezkedem a szokásos helyemen, és némán figyelem őket. Úgy tűnik, erős kötelék van köztük. Nem hiszem, hogy valaha is láttam Lazzaro Riccit ennyire ellazultnak bárki mással, csak velem.

Egyszer sem nézett rám, amióta bejöttem. Ahogy semmibe vesz, attól… mit is érzek? Szomo