Lucia Solano

Veszek egy mély lélegzetet, és odalépek hozzá. A kezem alig érinti meg az arca bőrét, amikor hirtelen kinyitja a szemét.

– Nem fogsz bántani – suttogom a lehető legnyugodtabb, leglágyabb hangon.

Lazzaro Ricci kifújja a levegőt, meleg lehelete az arcomat éri.

– Mindig kontroll alatt tartottam, de most már nem tudom – suttogja.

– Mit? Mi változott meg?

– Hagyom, hogy ő vegye át az irány