Cassidy szemszöge

Elérkezett a vacsoraidő, és elindultam az étkező felé, azzal a szándékkal, hogy továbbra is levegőnek nézem Kellant. Belépve láttam, hogy az asztal már meg van terítve, a tálakból gőz gomolygott.

Kellan már ott ült, egyik karját hanyagul a széke támláján nyugtatta, és hátradőlt a szokásos uralkodói lényével, ami úgy vette körül, mint egy palást.

De abban a pillanatban, amint rám