Killian szemszöge:

A testem teljesen megmerevedett. Arthur szavai sötét és nehéz felhőként lebegtek a levegőben. Tekintete az enyémen nyugodott, és én sem néztem félre. Nem mozdultam, és egyetlen rohadt szót sem szóltam.

Nem próbáltam tagadni. A fenébe is, nem is akartam. Ezért voltam itt.

Hogy elfogadjam a tényt: megöltem a saját apámat.

– Nincs mondanivalód, mi? – kérdezte, elszűkülő szemmel. –