*Zorien*

– Zorien, kóstold meg ezt – készítettem neked – mondta Anika, miközben egy tányér marhasültet tett elém.

– Köszönöm, Anika, de igazán nem kellett volna fáradnod – mormoltam, próbálva semlegesen tartani a hangomat.

– Tudom, hogy ez a kedvenced – mondta, miközben halvány pír színezte az arcát. Egy pillanatra megdöbbentett a szépsége, de volt benne valami – valami ismerős. Mintha emlékeztete