Xavian szemszöge

Elindultam vissza a falkámhoz. Hosszú útnak kellett volna lennie, de a farkassebességemmel nem tartott sokáig.

Láttam Elowen letört arcát, és a bűntudat mardosni kezdte a bensőmet.

Épp elég baj volt, hogy hazudtam neki az igazi kilétemről, most pedig folytatnom kellett a hazugságokat, és el kellett rohannom anélkül, hogy megmondtam volna, hová tartok.

Láttam a szemében a kételyt,