**KILLIAN***

Ahogy a tömlöc felé sétáltam, nem győztem elképzelni, mit fog Vivienne mondani ezúttal. A tömlöc kapujához érve észrevettem, hogy Roderick már ott van, és kinyitotta a kaput, hogy bemehessek.

– Üdvözlöm, Felség.

– Azt mondtad, most már hajlandó beszélni?

– Igen. Alig várja, hogy lásson.

– Helyes! Mivel ennyire alig várja, remélem, sok mondanivalója lesz számomra.

– Én is így gondolom.