2. KÖNYV: 11. FEJEZET

RHEA NÉZŐPONTJA

Az első, amit éreztem, a zsibbadás volt. Aztán jött a vér. És végül a fájdalom.

Hangosan felszisszentem, ahogy a karomra néztem. Figyeltem, ahogy ömlik belőlem a vér. A tenyeremmel erősen rászorítottam a sebre, várva, hogy begyógyuljon. Felemeltem a fejem; a lány mosolygott. Talán azt vártam, hogy sajnálja, amiért megsebesített?

Dehogy! De az arcán látott gúny