Rhea szemszöge

„Társam!”

A farkasom felmorgott. Pislogtam, miközben tovább bámultam Romant. Az a tény, hogy ő mindig is ott volt, tudta, ki vagyok, de nem tehetett ellene semmit, fájdalmas volt. Noha akkoriban ott állt előttem, nem ismertem fel benne a társamat. Az érzések megvoltak, csak a kettőnk közötti kötelékről szóló igazság hiányzott.

– Jól vagy, Elena? – kérdezte tőlem apa.

Bólintottam, és