Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Maren csak mélyet sóhajtott.
„Már itt is vagyunk. Dom, annyira sajnálom Kurtöt. Tényleg ennyire zajos. Remélem, meg tudod őrizni a nyugalmadat mellette. Tudom, hogy ki nem állhatod a hangos és beszédes embereket.” Maren sokatmondóan megmozgatta a szemöldökét.
Nic nem bírta ki nevetés nélkül, amit a lány mondott, miközben Kurt horkantott egyet, és Marenre nézett.
„Maren, ezt nagyon igazságtalan vol