Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Maren csak mélyet sóhajtott.

„Már itt is vagyunk. Dom, annyira sajnálom Kurtöt. Tényleg ennyire zajos. Remélem, meg tudod őrizni a nyugalmadat mellette. Tudom, hogy ki nem állhatod a hangos és beszédes embereket.” Maren sokatmondóan megmozgatta a szemöldökét.

Nic nem bírta ki nevetés nélkül, amit a lány mondott, miközben Kurt horkantott egyet, és Marenre nézett.

„Maren, ezt nagyon igazságtalan vol