A halvány utcai lámpák gyenge, sárgás fényt árasztottak, megnyújtva és összezsugorítva Griffin zilált árnyékát. Szemeit Adeline-re szegezte, tekintete üres volt a vereségtől – mintha az utolsó reménysugara is épp az imént hunyt volna ki.

Volt idő, amikor Adeline bizalommal és reménnyel teli szemmel nézett rá, mint egy kis gida, aki elismerésre vágyik – ártatlanul és lelkesen.

Valahányszor hazaért,