– Miért is nem tudsz velem jönni? – kérdezem Sterlinget, miközben elsimítom a ruhámat, amit a botanikus kerti kiránduláshoz vettem fel.

– Már több mint egy hete nem voltam az irodában. Eláraszt a munka, és ma este vacsorapartink van, amit nem hagyhatok ki azért, hogy későig dolgozzam. Ha nem megyek be pár órára, sosem hozom be a lemaradást – karolja át a derekamat, és a tükörön keresztül néz rám.