Figyelem, ahogy Katerina csukott szájjal végighúzza a nyelvét a mellső fogain, miközben azon gondolkodik, hogyan válaszoljon. Egy pillanatra sem veszi le rólam a szemét, próbálja felmérni a vérmérsékletemet. A mögötte ülő nők halkan suttognak egymás között, idegesnek tűnnek.

„Hiba volt” – köszörüli meg végül a torkát, és nagyon tényszerűen kijelenti. „Van egy lámpásunk, amit hírnöklámpának hívunk.