Esme szemszöge

Reggel mereven és fájdalmasan ébredek. Nyögve csúszom ki az ágyból, és belenézek a tükörbe. Még a tegnapinál is kevésbé ismerem fel a tükörképet, amit látok. Sápadt bőr, sötét táskákkal a szemeim alatt. A smaragdszín teljesen eltűnt az íriszemből, helyébe egy olyan világos szürke lépett, amit akár fehérnek is lehetne nézni. Óvatosan végighúzok egy kefét töredezett, ritkuló hajamon.