Esme szemszöge

Előtte ülök, bár ő nem tudja, hogy ott vagyok. Félek, ha elfordítom a tekintetem, soha többé nem látom őt. Seraphina fekete orra a könyököm alá fúródik, hogy átkaroljam, miközben mellém ül. Hagyom, hogy súlyosan rátámaszkodjak, miközben nézzük, ahogy a párunk rájön: a lelkem elhagyta a testemet.

„Megszakította a pár-köteléket, Esme. A lelkeink utazása véget ért” – mondja Sera halkan