Maeve a maga előtt heverő törött üvegre meredt, a szemöldöke ráncolódott, az ajkát a fogai alá szorította, a sebből pedig vér csöpögött.

Reszketett dühében, és a földön lévő törött üveghez rohant; a szétszórt pikkelyekhez, amelyek a szobája halvány aranyfényében csillogtak, miközben ezüst szemeiben könnyek gyűltek.

Nem.

Ez nem lehet.

Egyszerűen nem törhetett el.

Egy köntöst kapott magára, elrejtve