Túl könnyű volt besurranni a zongoraszobába, Ronan nem zárta be az ajtót.

A csodálatos dallam eljutott a füléhez, éppúgy, ahogy a Ronan íróasztalán fekvő meztelen festmény is elé tárult róla: a keze a bugyijában, a combjai kissé széttárva, Ronan pedig mögötte.

Nyelte egyet, és elfordult.

Teljesen elfelejtette, hogy az ott van.

A zene elhallgatott, és Ronan már fel is állt. Kicsit ellazultnak tűnt