Huszonkettedik fejezet: Azt kívántam, bárcsak én lennék ő

Gianna

Gregorio a velem szemközti falnak támaszkodott, és emiatt a lány teste teljesen eltakarta a kilátást. Felnézett rá, találkozott a tekintetükkel, de nem csinált semmit, mintha a parancsára várna, amitől a férfi elvigyorodott.

– Na gyerünk, használjuk végre azt a szájat, jó?

Nem láttam az arckifejezését, de láttam, ahogy a térdeit öss