100. fejezet: Sajnálom

Gianna

Domenico és Gregorio az első ülésen beszélgettek egymással, így többnyire fogalmuk sem volt a gyomromban repkedő pillangókról, amint Adriano átkarolta a vállamat. Fészkelődve simultam az érintéséhez, és elkezdtem kicsomagolni az ételemet.

Mindannyian olyan jók voltak hozzám, és nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy én vagyok a legszerencsésebb ember a világon, ahogy