203. fejezet: Ne hagyd, hogy rágja a körmét

Gregorio

Ez rosszabb volt minden sorsnál, amit a halál hozhatott. Éreztem, ahogy kicsúszik a kezeink közül abban a pillanatban, amikor meglátta azt az aktát, és újra, amikor kisétált az ajtón sírva, a hasát átkulcsolva. El kellett volna mondanunk neki, de túl sokáig vártunk. Csakis magunkat okolhatjuk ezért, és az istenit, enyhe kifejezés lenne azt monda