218. fejezet: Hol van ő?

Adriano

– Nem fogom még egyszer megkérdezni, Santo Russo. – Üres tekintettel néztem az előttem lévő fogoly szemébe, miközben elővettem az öngyújtómat a zsebemből, amíg a felcsapó narancssárga láng lobogó fénnyé nem szelídült az egyébként sötét szobában.

Alig rezzent meg a mozdulatomra, de ez nem volt baj. Ha az idő megtanított valamire, az a türelem fontossága volt, még ak