VIVI

Egy rémálom zökkent ki az álmomból, hitetlenkedve kelek ki az ágyból, gyengéden kinyitom a szemem, és kidörzsölöm belőle az álmot. Egy hatalmas ásítás kíséretében kinyújtóztatom a karom.

„Mi a fene!” – suttogom magam elé.

Roman felé fordulok, aki még mélyen alszik. Visszafekszem mellé, miközben a csodás reggeli fény átszűrődik a hálószobánk vékony függönyein, megőrizve a közös időnk melegségé