VIVI

Romannek sikerült elvonszolnia a kórházból; meggyőzött, hogy menjek haza és frissítsem fel magam, amíg ő ott marad, megígérve, hogy minden változásról értesít.

A saját sofőrje vitt haza. A kórháztól a házig tartó út némaságban telt, de örültem a csendnek. Kimerültség mardosta a csontjaimat.

Ismét az a bizonyos zsibbadtság töltött el. Úgy éreztem, mintha kikapcsolnám az életenergiát, amely az