VIVI

Minden lépésemet a félelem hajtotta, ami egyre közelebb lökött az út távoli fényeihez. Ahogy a végsőkig feszítettem az erőmet, elszántan menekülve, a lélegzetem kétségbeesett kapkodássá vált.

Amikor végre kiértem a főútra, maradék erőmet összeszedve sietve leintettem egy arra haladó autót. Egy aggódó tekintetű nő ült a volánnál, aki gyorsan lehúzta az ablakot, miután csikorogva megállt.

– Jól