Másnap reggel, amikor Valeska felébredt, az első dolog, amit észrevett, a korlátlan szabadság érzése volt. Lustán kinyitotta a szemét, és azonnal a csuklójára irányította a figyelmét.

Hála az égnek, a csuklója már nem volt az ágykerethez kötözve. Megdörzsölte a szemét, megpróbált megszabadulni az álmosságtól, és erőt találni ahhoz, hogy kikeljen az ágyból. Valeska kinyújtóztatta a fájó végtagjait,