Egy hangos zajra, ami leginkább valami üvegtörés és fatörés keverékére emlékeztetett, Valeska kizuhant az ágyból.

Úgy zihált, mintha órákon keresztül fojtogatták volna, mielőtt végre megmenekült az elrablójától. Még suttogni is fájt – a torka égett, és a szájában lévő íz ahhoz a fájdalmas, undorító hólyaghoz hasonlított, ami a nyelvén szokott kialakulni, ha túl forró kávét ivott.

A szeme könnybe