Visszanézek Audie-ra. „Mi a baj, édesem?” Tágra nyílt szemmel bámul rám, egy könnycsepp gördül le az arcán. A hüvelykujjammal letörlöm. Ez láthatóan kizökkenti abból az állapotból, amiben éppen volt. „Komolyan gondolod?” Ránézek, mindkét kezemmel átfogom az arcát. Akarom, hogy lássa: teljesen őszinte vagyok vele. „Minden szavát komolyan gondolom, Audie. Soha semmire nem foglak kényszeríteni, és so