„Mi a franc? A pókfarkasok szent anyja, apa, neked is kellene egy nyakörv csengővel.” Hogy tudott így rám ijeszteni? Egyszerű: nem figyeltem, mert túl elfoglalt voltam a tehénnel való birkózással. Apám csak kuncog, miközben kiveszi a kezemből az édeszsemlés zacskót. Dob egy párat a teheneknek. „Hé, azokat az útra szántam” – puffogok. „Azt hiszed, Miriam elengedne anélkül a rengeteg zsemle nélkül?”