Kaelie jelezte a nagyapjának, hogy egy percre elvonul, majd felment az emeletre, hogy fogadja a hívást.

– Miért hívsz most? Épp az előbb láttalak az élő közvetítésben – mondta, miközben lerúgta a cipőjét, és telefonnal a kezében hanyatt feküdt az ágyon.

– Végeztem a beszédemmel. Egyelőre nincs más dolgom. Hiányoztál, nem tehetek róla. Mit csinálsz éppen?

Bár láthatta volna őt ebben a pillanatban,