Nevetés töltötte be a termet, poharak koccantak, ezüst villák szelték a tortát, és mindenki visszafogottság nélkül vetette rá magát a lakomára.

De az egész közepette Kaelie olyasmit vett észre, amit senki más: Koda csendben kisurrant az ajtón.

Halkan odasúgott valamit Killiannek, aztán a fiú után indult.

Egy pillanattal később Elara odalépett Killian mellé, és közelebb hajolt.

– Killian bácsikám,